Vasárnap 3 órakor fáradtan és kedvtelenül találkoztunk (végül kilencen) a Kelenföldi pályaudvaron. Vettünk lefelé diák jegyet (mert megtehetjük), lefelé elfogyott pár sör, semmi extra. Végül a fehérvári restiben bedobtunk még párat és irány a csarnok. A telefonom elég hamar le akart merülni, ugyanis pár napja az a hír járta, hogy az rbd 2-300 fős csoporttal fog minket várni és majd jól móresre tanítanak minket (az lényegtelen, hogy kb focimeccseken nem szoktak ennyien megjelenniJ). Persze sehol senki. A 900 forintos jegyet én kicsit sokalltam, de végül bementünk és sírva röhögtünk. Ugyanis feltűnően sok biztonsági ember fogadott minket a szektorunknál. Nem is értem…

Megpróbáltunk néha dörrenni egyet, ami egész jól hallatszott is az amúgy csendes csarnokban, de különösebb események nélkül zajlott az első harmad. Majd a második harmad elején jött az igazi móka! Még egyszer kihangsúlyoznám, összesen kilencen vágtunk neki Budapestről a túrának (egy ismerősünk még telefonon jelezte, hogy később utánunk jön- rá majd még visszatérek), pár sráccal együtt, akik később csatlakoztak maximum 12-en lehettünk a vendégszektorban. Tehát a második harmad eleje: egyszer csak vagy 20 rendőr vonul fel. Körülbelül visongva röhögtünk. Meg úgy látszik, szerda óta félnek a második harmadoktólJ.

A harmadik harmad után pedig mindannyian felpörögtünk. Az egyik Volán játékos bottal fejbe vágta Linus Schellint, majd jött a száj karate. Schellin ezt még hagyta volna, de a hazaiak „fenegyereke” tovább hergelte svédünket. Ekkor Linus odakorizott és hatalmas verekedés vette kezdetét. Mi persze bíztattuk és már a korláton álltunk. Történt végre valami izgalmas is a pályán! Aztán gyorsan fel is idegesítettük magunkat… A helyi „korrekt” szurkolók (mert persze a rendőrök miattunk jöttek ki…) elkezdték különböző tárgyakkal dobálni a játékosainkat. Ezt persze nem csak mi nem hagyhattuk szó nélkül, az oroszunk előbb botjával szúrt ki, majd egy üveget dobott vissza a messziről nagyszájú „szurkolóknak”. Ekkora már a rendőrség is megjelent a hazaiak oldalán, így ránk nem volt szükség a rendteremtésben.
Schellint, Nyikolajjal természetesen le is küldték a pályáról. Lefelé menet azért Linus még kiintegetett nekünk, amit mi „hatalmas” ujjongással fogadtunk és megtapsoltuk, ahogy azt kell.

A bírók szót sem érdemelnek, mindegyik egy-egy barom…

Nyertünk. Jó érzéssel indultunk a vonatunk felé, ahova öten már nem vettünk jegyet, de a kaller szenilitásának köszönhetően (meg annak, hogy legközelebb csak Budapesten álltunk meg), nem volt semmi gond.

És a társunk, aki később utánunk indult? Hát meg is érkezett a meccsre. Csak pár kilométerrel arrébb. Ugyanis pár sör elfogyasztása után véletlenül Újvárosba látogatott le egy Dab- újpest meccsre. Elnyomott egy hajrá Fradit, ivott még egy párat és hazajött.

Vasárnapi tour, i love it.

Sajnos, Kocka, Schellin és Fegyasev nem léphetnek a következő meccseken pályára. De Linus személyében én új kedvencre leltemJ

„MINKET NEM NYOMNAK EL…”