Vasárnap 9:15-kor indultunk a Keletiből, idén ez volt az első túra, így már nagyon vártuk. Más szempontból is fontos összecsapásnak néztünk elébe, hiszen a Szolnok vezette a tabellát, de egy esetleges győzelemmel ledolgozhattuk volna hátrányunkat. A vonaton, mi, elégé félreeső helyen utaztunk, így picit unalmasan telt. Lent, a vasútállomástól buszokkal vittek minket a pályához, ott darabig a Tisza partján mókáztunk, majd kezdés előtt egy órával bementünk. Szép lassan megtelt a nekünk szánt lelátói rész, kb. 5000-en lehettünk !! (az undorító 2000FT-s jegyár ellenére). A kezdő sípszónál egy eléggé ütős koreót láthattak a játékosok (képeket érdemes megnézni), ami mellett óriási hangerővel kezdtük meg a biztatást. A hangos szurkolás ellenére a csapat nem hozta a teljesítményt, az első félidőt gyakorlatilag helyzet nélkül zártuk, ezt még tovább „fokozta”, hogy a hazaiak vezetést szereztek. A második játékrészben Ndjodo góljával kiegyenlítettünk, ekkor a nem éppen halk szurkolás még jobban fokozódott, de viszonylag hamar ismét a Szolnok szerzett gólt. Ezután sorra hagytuk ki a helyzeteinket, de mivel ezeket nem számolják el, így 2:1-es végeredménnyel zárult a meccs. Kicsit elszabadultak az indulatok, DE rendbontás NEM történt, csak mindenkinek fájt, a csapat képes volt egy ilyen meccsen kikapni, amikor ilyen sokan leutazunk és szurkolunk (nem is akárhogyan!!). Hátrányunk 6 pontra nőt, így feljutási esélyeink, minimálisra csökkentek… SZÉGYEN!!!